Harminc év múlva világszerte többen halnak majd meg az antibiotikumokra rezisztens baktériumok okozta fertőzések miatt, mint amennyien daganatos megbetegedésekben – vetítik elő a népegészségüggyel foglalkozó szakemberek. Dr. Kollos-Püsök Katalin infektológust, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház fertőző betegségeket kezelő osztályának szakorvosát erről a jelenségről is megkérdezték.

A Hargita Népe 2019. november 26-i számában megjelent interjú itt olvasható teljes terjedelmében.

   

Bevallom az olvasóknak is, hogy összekevertem az epidemiológus, tehát járványtanász és az infektológus, tehát fertőző betegségek kezelésével foglalkozó orvosok szakterületét. Miben különbözik ez a két szakma?

– Az epidemiológus, járványtanász a fertőzések terjedésével, kockázati tényezőivel és a megelőzés kérdéskörével foglalkozik. Az infektológus a fertőző betegségekben szenvedők kezelését végzi.

– Négy éve érkezett Csíkszeredába, azóta dolgozik a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház fertőző betegségeket kezelő osztályán. Hogy érzi magát itt?

– Szilágy megyéből jöttem, Szilágysámsonban születtem. Ott jártam általános iskolába, majd tanulmányaimat Zilahon folytattam. Egyetemre a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre jártam és a rezidensképzést is ott végeztem, ezt követően kerültem Csíkszeredába.

– Hogyan?

– Utolsó éves rezidens voltam, amikor telefonon felhívott Ambrus Irén doktornő, a fertőző betegségeket kezelő osztály főorvosa és az akkori korházmenedzser, Demeter Ferenc doktor úr, hogy van üres állás az osztályon és fiatal szakorvosokat keresnek. Gondolkodtam, aztán elfogadtam az ajánlatot és idejöttem. Ezt megelőzően csak egyszer jártam Csíkszeredában. Nem bántam meg a döntésemet, jól érzem itt magam. A kollégákkal is jó viszonyban vagyok, vannak ismerősök, barátok is a közelben, Gyergyószentmiklóson, Udvarhelyen, Újtusnádon.

– Miért ezt a szakágat választotta?

– Tetszett az infektológia már az egyetemen. Kihívásnak számít ez a szakág, hisz a betegségeknek több kiváltó, elősegítő tényezője van, amelyeket fel kell kutatnunk és ennek alapján lehet kiválasztani a megfelelő kezelést a beteg számára. Több kórokozó is kiválthatja ugyanazokat a tünetegyütteseket, azonosítani kell az illető kórokozót és ennek megfelelően célzott kezelést kell alkalmazni. A fertőző betegség mellett még az ehhez társuló krónikus megbetegedésekre, immunhiányos állapotokra is figyelni kell, amelyek súlyosbíthatják a betegség lefolyását. Kihívásnak számít az is, hogy itt Csíkszeredában együtt van a gyermek- és a felnőtt infektológia, így gyerekekkel és felnőttekkel is van alkalmam foglalkozni, egyes fertőző megbetegedés megjelenési formája változik az életkor függvényében.   

– Manapság sok szó esik az antibiotikum rezisztenciáról, múlt héten az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ tematikus napokon hívta fel erre a figyelmet. Kezdjük azzal, hogy mit jelent az antibiotikum rezisztencia….

– Az antibiotikumokat a bakteriális fertőzések esetén adjuk, azok leküzdésében segítenek. Vannak továbbá antivirális szerek, amelyeket a vírusos megbetegedések és antimikótikumok, amelyeket a gombák okozta fertőzések esetén alkalmazunk. Az antibiotikum rezisztencia azt jelenti, hogy olyan kórokozók alakulnak ki, amelyek ellenállóak az antibiotikumokkal szemben.

– Hogyan alakul ki ez az ellenállóképesség?

– Egyes baktériumok már úgy „születnek”, hogy rezisztensek egy bizonyos antibiotikum-családra, de ez a rezisztencia lehet szerzett is, leggyakrabban mutáció révén alakul ki ez a képességük. Az utóbbi időben nagyon jellemző ez, számos rezisztens baktériumtörzs van, illetve jön létre. Vannak törzsek, amelyek egy-egy antibiotikummal szemben ellenállóak, de van olyan is, amelyik minden antibiotikumra. Utóbbiakat nevezik szuperbaktériumoknak. Ezek nemcsak az antibiotikumokkal, hanem a fertőtlenítő szerekkel és a környezeti hatásokkal szemben is ellenállóbbak. Ilyen szuperbaktériumok egyes Pseudonomas -,  Klebsiella-, és Acinetobacter törzsek, melyek súlyos fertőzéseket, például  tüdőgyulladást, húgyúti infekciót, szepszist, tehát akár életet veszélyeztető betegségeket is okozhatnak. Ezek a szuperbaktériumok növelik a mortalitást, ugyanakkor a kórházi bennfekvés, a kezelés időtartamát és költségét is.  

– Térségünkben is jellemző az antibiotikum rezisztencia?

– Itt is sokszor találkozunk olyan laboratóriumi jelentéssel, antibiogrammal, ami olyan kórokozó jelenlétét mutatja, amely több antibiotikum-családra rezisztens. Sajnos nemcsak többszörösen hoszpitalizált, krónikus betegségben szenvedő vagy immunhiányos felnőtteknél, hanem olyanoknál is, akik még sosem voltak kórházban, például gyermekeknél is látjuk ezt. A statisztikai adatok szerint világszerte évente hétszázezer ember hal meg olyan fertőzésekben, amelyet rezisztens baktériumok okoznak, 25 ezer közülük az Európai Unióban. Románia pedig Európa-szintjén első az antibiotikum rezisztencia mértékét tekintve, egyes baktériumtörzsek esetén, az  Europai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai szerint. 

– Mi az oka ennek?

– Legtöbbször a helytelen, túlzott, indokolatlan, hosszas antibiotikumhasználat. Gyakori, hogy valaki lázas, köhög néhányat és be is veszi azt az első gyógyszert, ami van otthon, sajnos ez gyakran épp egy antibiotikum. Az utóbbi években csökkent az antibiotikumok recept nélküli kiadása, de azért néha még előfordul. A vírusos megbetegedésekre szedett antibiotikum teljesen fölösleges, hatástalan. Sajnos néhány esetben a betegek úgymond rossznéven veszik, ha egy vizsgálat után az orvos úgy véli, hogy nincs szükség antibiotikumra, és nem ír fel receptet.

– Mi a helyes gyakorlat?

– Mindenképpen csak orvosi utasításra kell antibiotikumot szedni, a háziorvos vagy szakorvos javaslatára. A kórházba beutalt betegek esetében pedig a célzott antibiotikumkezelés a helyes, tehát, hogy az adott baktériumra ható antibiotikumot kapja a beteg. Sajnos elég hosszas a tenyészetek ideje: két-három nap, amíg kitenyésztik az éppen fennálló baktériumot, és meghatározzák az antibiotikum érzékenységet, ennél több, ha rezisztens törzsről van szó, a vértenyészet pedig legkevesebb hét napot vesz igénybe. Ezalatt gyakran el kell már kezdeni a kezelést, ilyenkor az úgynevezett empirikus antibiotikum-terápiát alkalmazzuk, tehát arra alapozva választunk gyógyszert, hogy az adott megbetegedést milyen baktériumok okozhatják, a kórházban vagy a térségben milyen, az adott baktériumok antibiotikum-érzékenysége vagy épp rezisztenciája, figyelembe véve a kezelése protokollok ajánlásait stb. A jövőben olyan gyorstesztek jelenthetnek megoldást, amelyekkel például egy családorvosi rendelőben is gyorsan eldönthető, hogy baktérium vagy vírus okozza az adott fertőzést, de ez sajnos még nagyon a jövő ígérete.

Amire még felhívnám a figyelmet az, hogy az állattartás szintjén is vissza kell szorítani az antibiotikum-használatot, hisz, ha a tápokban antibiotikum van vagy túlzott mértékben kezelik őket ezzel, akkor már az általuk ürített, az emberek számára fertőzési forrást jelentő ürülékben is lehetnek rezisztens baktériumok.

– Mit tehetünk még mi, mindannyian?

– Jobban oda kell figyelnünk a fertőzések megelőzésére. Kezet kell mosni gyakran, el kell takarni a szájat tüsszentéskor, köhögéskor. Az egészségügyi nevelést ugyanakkor már óvodában, iskolában el kell kezdeni. Ennek az is része, hogy csak orvosi javallatra veszünk be antibiotikumot. Fontos lenne továbbá, hogy a beteg gyermekek, felnőttek ne menjenek közösségbe, ezzel megakadályozzák a ragályos betegségek terjedését. Nemsokára jön az influenzaszezon, amely egy vírusus megbetegedés, ne szedjünk fölöslegesen antibiotikumot. Az, ha valaki önkezelésbe kezd és magától bevesz egy-két szem antibiotikumot, aztán abba hagyja, mert már jobban van, az hatástalan és ezzel csak növeli a rezisztencia kialakulását. A megelőzés egy másik formája a védőoltások beadása, amelyek ugyancsak meggátolják egyes fertőző megbetegedés kialakulását.

– Elmondtuk, hogy influenza esetén mit ne szedjünk, segítsen azzal, hogy mondjuk el, hogy mit lehet….

– Influenza esetén tüneti kezelést lehet alkalmazni, gyulladáscsökkentőt, lázcsökkentőt, köhögéscsillapítót lehet szedni háziorvos vagy szakorvos javaslatára. Fontos az ágynyugalom, és higiéniás szabályok betartása, gyakori szellőztetés. Továbbá sok folyadékot és vitaminokban gazdag táplálékot, gyümölcsöt és zöldséget kell fogyasztani. Ha öt-hét nap elteltével sem enyhülnek a tünetek, akkor mindenképpen szakorvoshoz kell fordulni. 

– Az antibiotikum rezisztencia kapcsán sötét jövőképet festenek a szakmai szervezetek előrejelzései…

– A szakértők szerint 2050-re többen fognak meghalni világszerte az antibiotikumrezisztens baktériumok által okozott fertőzések következményeként, mint daganatos megbetegedésekben. A baktériumok sokkal gyorsabban mutálódnak, mint ahogy az antibiotikumok fejlődnek. Zajlik az új gyógyszerek fejlesztése, de az antibiotikumok kutatása nagyon hosszas, több fázisban működik, egy-egy új molekula megjelenik, de nagyon ritkán. Amit kórházi szinten mi is tenni tudunk, hogy visszafogjuk az indokolatlan antibiotikumhasználatot, és szükség esetén célzott antibiotikoterápiát alkalmazunk.

R. Kiss Edit

Menu